Szeretnék megosztani egy rövid, általam készített összefoglalót a számlázás változásairól, mert most a könyvelő irodában ezzel telnek napjaink, és elég sok kérdés felmerül a témában. Ha valaki még nem csinálta meg a szükséges regisztrációt, akkor azt mielőbb meg kell csinálnia!
A számlával egy tekintet alá eső okirat olyan bizonylat, mondhatom módosító számla, amely egy kiállított számla valamelyik adatát módosítja. Ez lehet egy normál számla is, például a következő sorszámú.
Részszámlát akkor állíthatok ki, ha abban előre megállapodtunk a megrendelővel. A részszámlázásra nem a számla megnevezésében, hanem a szolgáltatás megnevezésénél kell utalni.
Előlegről akkor beszélünk, hogy ha a szerződésben úgy állapodunk meg, hogy a vevő előre kifizeti az ügylet árát, vagy annak egy részét. Előleget már akkor is kaphatok, amikor még tulajdonképpen nem is csináltam semmit.
Minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az áfa törvény alapján be van sorolva, hogy az értékesítése milyen áfa mérték alá tartozik. A besorolás úgy történik, hogy az áfa törvény tartalmazza azokat a termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, ahol nem az általános, 27 %-os áfát kell felszámítani a számlázás során. Ami nem szerepel a kivételek között, az 27 %-os áfás értékesítés.
Ha olyan ügyletünk van, amivel időszakonként elszámolunk, vagy rendszeresen végzünk egy szolgáltatást, akkor a teljesítés időpontjára az áfa törvény 58. §-ában találjuk a szabályokat.
A számla kötelező adata az áfa törvény és más jogszabályi előírások szerint legelőször is a sorszám, majd az eladó és a vevő adatai, dátum vagy dátumok, a termékre, szolgáltatásra vonatkozó mennyiségi- és érték adatok, az áfa mértékének, összegének feltüntetése, valamint lehetnek egyéb speciális tevékenységre vonatkozó megjelölések, amit fel kell tüntetni a számlán.
A számlázó programot a vevőnek az első számla kiállítását követően be kell jelenti az adóhivatal felé a SZÁMLAZO nevű nyomtatványon. Ugyanezen a nyomtatványon kell bejelenteni az online számlázó rendszer igénybe vételét is.
A vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetni az általuk vásárolt és használt nyugtatömbökről és számlatömbökről, ezt úgy hívják, hogy szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. Ezt a nyilvántartást saját kezűleg is meg lehet szerkeszteni, és akkor biztosan benne lesznek azok a rovatok, amit a jogszabály előír. A weboldalon a „Dokumentumok” címszó alatt találunk ilyen nyilvántartásmintát.
A különbség a kettő között az, hogy a számlát átutalásos fizetés esetén alkalmazzuk, de használhatjuk készpénzfizetéshez is, ha szeretnénk. Készpénzes fizetésnél viszont egyszerűbb az egyszerűsített számla használata, mert abban kevesebb adatot kell szerepeltetni, és egyszerűbb a kitöltése is.
Számlatömböt és számlázó programot adószám birtokában lehet vásárolni. A legtöbb nyomtatványbolt árul számlatömböt. A vásárlásnál az adókártyádat mindenképpen vidd magaddal, valamint igazolni kell, hogy jogosult vagy a vállalkozást képviselni.
Létezik a számla és az egyszerűsített számla. Számlát bármely értékesítésről kiállíthatunk, egyszerűsített számlát viszont fő szabály szerint csak azonnali készpénzes fizetés esetén.
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az áfa törvényben meghatározott feltételeknek. Tehát akkor számla a számla, ha minden olyan adat szerepel rajta, amit az áfa törvény előír. Ezeket a szabályokat az áfa törvény 168-169. §-ában találjuk.
Számlát termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról és kapott előlegről kell kiállítani. Azokról az értékesítésekről kell számlát kiállítani, amelyekről nem történt nyugtakibocsátás. Vannak bizonyos adómentes tevékenységek, amelyekről nem kötelező számla kiállítása, ha készül a pénzt átvételéről valamilyen más bizonylat.