Az egyéni vállalkozást minimális induló tőkével, egyszerű elektronikus ügyintézéssel, ingyenesen lehet indítani. Az egyéni vállalkozás egy egyszemélyes vállalkozási forma, nem rendelkezik jogi személyiséggel, de örökölhető, illetve bármikor átalakulhat más gazdasági társasággá.
Aki nem biztos benne, hogy a vállalkozást huzamosabb ideig fogja működtetni, az egyéni vállalkozást bármikor költségmentesen szüneteltetheti, majd 5 éven belül bármikor folytathatja az üzleti tevékenységet. A megszüntetés is nagyon egyszerű és zökkenőmentes.
Hátránya, hogy a vállalkozás tartozásaiért korlátlanul a saját magánvagyonával felel. Kötelező a személyes közreműködésért „vállalkozói kivétet”, azaz bért felvenni, sőt, az adóhatóságok bérminimumot is előírnak. A vállalkozás nyereségét adózás (személyi jövedelemadó) után kötelező módon ki kell venni, az osztalék után pedig természetesen ismét adózni kell. Egyéni vállalkozást tehát akkor érdemes választani, ha nincs nagy árbevétel és/vagy van elegendő költség.
Egyéni cég: nem önálló alapítás útján, hanem egyéni vállalkozásból való átalakulással jön létre. Mivel az egyéni vállalkozás bejelentése gyors és egyszerű, gyakorlatilag már másnap létre lehet hozni az egyéni céget is. Itt viszont már alapító okirat szükséges, ügyvédi ellenjegyzéssel, majd a cégbírósági bejegyzéssel válik működőképessé a cég.
A felelősség lehet korlátolt és korlátlan is, a vállalkozó döntésének megfelelően. Korlátolt felelősség választása esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amit akkor kell teljesíteni, ha a cégvagyon nem fedezi a tartozásokat. A pótbefizetésen felül azonban a tag a saját vagyonával már nem felel az egyéni cég tartozásaiért, a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz hasonlóan. A tag felelőssége a cég elnevezéséből is kiderül, korlátlan felelősség esetén a cégnév „ec” toldatot kap, a korlátolt felelősséget pedig „kfc” toldattal jelölik.
Az egyéni cég további fontos eltérése az egyéni vállalkozáshoz képest a számviteli törvény és a társasági adó vonatkozásában van, ugyanis az egyéni cég már társasági adót fizet, sőt a törvény megengedi, hogy az egyéni vállalkozásban elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehessen ennek mértékét. Ugyanakkor hátrányokkal is kell számolni az egyéni vállalkozás egyéni céggé alakulásának során, például evás egyéni vállalkozás átalakulása után további 2 évet kell várni, míg az egyéni cég is csatlakozhat az eva körhöz. A másik hátrány az apportokat illeti, amelyek átvétele az egyéni cégbe illetékkötelezettséggel jár.
Akinek tehát már van egyéni vállalkozása, de korlátolni szeretné a felelősségét, optimálisabb adózási formát választana, illetve fontos számára a cég presztízse – jó megoldás az egyéni céggé való átalakulás. A korlátolt felelősségű változata nagyon hasonlít az egyszemélyes kft-hez, azonban itt nem kell teljesíteni a 3.000.000 Ft alaptőke befizetést, tehát induló tőkeigénye alacsonyabb.
Közkereseti társaság – kkt: általában családi vállalkozások. Eddig sem tartozott a népszerű vállalkozási formák közé, de a 2014. március 15-től hatályba lépett Ptk. vonatkozó változásai miatt még kevésbé lesz az. Alapításához minimálisan 2 tag szükséges, a tagok a társaság részére vagyoni hozzájárulást fizetnek, melynek mértéke nincsen meghatározva a törvény által. A felhalmozott tartozásokért – kötelezettségekért – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelező a társaság bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.
Betéti társaság – bt: ez a cégforma az egyéni vállalkozás és kft jellemvonásait ötvözi, ugyan a számviteli törvény hatálya alá tartozik és a kettős könyvelés kötelező, de nem minősül jogi személynek, a felelősség –a beltag számára – korlátlan, azaz a saját vagyonával is felel érte. Itt szükséges egy kültag részvétele is, az ő felelőssége azonban korlátolt, csak a tagi betétje erejéig vállal felelősséget.
Nincsen kötelezően előírt mértékű törzstőke, de célszerű legalább olyan összeget meghatározni, ami fedezi a cégalapítás és az indulás költségeit.
Korlátolt felelősségű társaság – kft: Ha a vállalkozást hosszú távra tervezik, nagyobb forgalommal számolnak vagy fontos a cég image-e, akkor érdemes kft.-t alapítani, hiszen az átalakulás minden esetben költséges és bonyolult. Egy kft.-nek ugyan nagyobb az indulási költsége, ugyanakkor az ügyfelek felé biztosabb anyagi hátteret, komoly üzleti hozzáállást jelez. Jelenleg 3.000 000 Ft az előírt törzstőke minimum.
Mindazonáltal a kft. a korszerű üzleti vállalkozási formát képviseli – ha hosszú távra és komolyan terveznek, érdemes ezt választani.
Adózás szempontjából mindenképpen kedvezőbb feltételek vonatkoznak rá, mint az egyéni vállalkozásra, hiszen itt a nyereség után 10% társasági adót kell fizetni, és több adócsökkentési lehetőséggel is élhet a vállalkozás. Amennyiben a nyereséget a tagok felosztják, osztalék formájában ki tudják venni a cégből, azonban ez után a magányszemélyt 16% társasági adó és 14% osztalékadó fizetési kötelezettség terheli.
Részvénytársaság – RT, NYRT, ZRT: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Működési formája alapján megkülönböztetünk nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságot. Az nyrt. általában az óriás, a zrt. pedig a középvállalkozások cégformája. Különbség a részvények forgalomba hozatalának és a forgalmazás módjában van:
Nyilvános formában működik az a részvénytársaság:
- amelynek részvényei a Tőkepiaci törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra
- amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették
Zártkörű formában működik az a részvénytársaság:
- amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra
- amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve a szabályozott piacról kivezették
A zrt. részvényeseit, jegyzett tőkéjét tehát tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Az alaptőke alapításkori értéke a nyrt. esetében minimum 20 millió Ft., a zrt. esetében pedig minimum 5 millió Ft.
Szabó Ildikó Angéla
2014. december
