Önmagában ez még nem is jelentene problémát. Azonban a cégvezető szinte azonnal munkáltatóvá is válhat, munkáltatói jogokat gyakorolhat anélkül, hogy tisztában lenne a legalapvetőbb kötelezettségeivel. A cég vezetője az egész vállalkozást irányítja, minden részterületet át kell látnia és taktikai döntéseket kell meghoznia. Nem csak a vállalkozási tevékenységhez kell értenie és azt koordinálnia, hanem delegálnia kell a feladatokat a megfelelő munkatársaknak, adatokat kell szolgáltatnia a különböző hivatalok felé, határidőket kell figyelnie és betartania, értenie kell a számvitelhez is.
A legutóbbi törvényi módosítások sem tették kötelezővé a cégvezetők részére, hogy részt vegyenek legalább egy olyan oktatáson, ahol megtudják, mi minden tartozik a hatáskörükbe, és milyen felelősség terheli őket. Jó esetben a kezdő vállalkozó talál egy olyan lelkiismeretes könyvelőt, akinek van hozzá energiája és türelme, hogy kimerítő tájékoztatást adjon. De ne essünk abba a hibába, hogy teljes mértékben csak a könyvelőre hagyatkozunk. A legtöbb cégvezető, főleg a mikrovállalkozások irányítói úgy gondolják, hogy minden, ami papírmunka, az a könyvelőhöz tartozik, csak át kell neki adni és majd megoldja. Ha a könyvelő jól végzi a dolgát, időben jelzi az ügyfelének, hogy ez nem így van, és felhívja a figyelmet a cégvezető felelősségére, feladataira. Sajnos azonban ezt kevesen teszik meg. Általában akkor derül ki, hogy az ügyvezető nincsen tisztában a felelősségével, amikor ellenőrzést kap a cég.
A néhány főből álló kis társaságoknál többnyire nincsen munkaüggyel foglalkozó szakember. Ezért a cégvezetőnek kell tisztában lennie a legalapvetőbb munkajogi kérdésekkel. Valószínűleg kap segítséget a könyvelőjétől, hogy a munkaszerződést el tudja készíteni, de annak mellékletét képező munkaköri leírás összeállítása például már az ő feladata lesz. A munkáltatói jogokat gyakorló személynek tisztában kell lennie vele, hogy a szabadságokat hogyan és milyen formában lehet kiadni a dolgozóknak, kit hány órában lehet foglalkoztatni, mikor és mennyi pihenőidőt kell biztosítani, hogyan kell vezetni a változó munkarendben dolgozók nyilvántartásait. De alapvető fogalmakat is érteniük kell, mint betegszabadság, táppénz, munkabér, tagi jövedelem, osztalék, túlóra és még hosszan sorolhatnám.
A másik legnagyobb probléma általában a mérlegkészítéskor jelentkezik. Sokan gondolják azt, hogy ez a könyvelő felelőssége, pedig az éves beszámolót a cég képviseletére jogosult személy írja alá. Az esetek nagy többségében a cégvezetőnek azonban fogalma sincs róla, mit mutatnak azok a számok. A könyvelő csak azért felel, hogy a számviteli törvénynek megfelelően állítsa össze az éves beszámolót, és az adókat helyesen számítsa ki. De a mögöttes tartalomért az ügyvezető felelős. Ugyan így a könyvelő felelőssége, hogy a szükséges adatszolgáltatások határidőben benyújtásra kerüljenek, azonban a cégvezető kötelessége a bevallások alapjául szolgáló dokumentumok időben történő átadása. A könyvelői megbízási szerződésben ezért általában benne van, mi az ügyvezetőre vonatkozó határidő, és annak elmulasztása már feloldja a könyvelő kötelezettségét. Egy példával élve, ha a szerződésben a felek rögzítik, hogy az ÁFA-bevalláshoz szükséges bizonylatokat a tárgyhót követő 10-ig el kell juttatni a könyvelőnek, de a futár 19-én délután robog vele, akkor a könyvelő már nem köteles határidőben, adott esetben 20-án benyújtani a bevallást. Illetve ha megteszi, de későbbi belső ellenőrzésnél kiderül, hogy hibásan lett kitöltve, akkor a szükséges önellenőrzés és annak költségei a cégvezetőt terhelik, hiszen ő nem teljesítette a kötelezettségét.
De ha már az ÁFA-nál tartunk, annak számításával, az alapszabályokkal sokszor még a több éve működő társaságok vezetői sincsenek tisztában. Sokat lendíthet pedig a cég eredményességén, ha a forgalmi adó szabályait megfelelően értelmezik és kalkulálnak vele.
Végül, de nem utolsó sorban néhány gondolat a számla kiállításáról. Jó esetben a könyvelő észreveszi, ha egy számlát nem a törvényi előírásoknak megfelelően állítanak ki, nem tartalmazza az előírt adatokat. A gyakran változó szabályokhoz nehéz is igazodni, de a könyvelőnek kötelessége a változásról tájékoztatni az ügyfeleiket. A rontott számla megfelelő kezelése, dokumentálása nyilvántartása is a cégvezető felelőssége. A számlában szereplő adattartalomért pedig csak és kizárólag az ügyvezető felel. A könyvelőtől nem várható el az sem, hogy a befogadott számlák belsőtartamát ellenőrizze, nem nézi meg, hogy a számla kibocsátója létező cég-e, és van-e olyan tevékenysége, melyről kiállította a bizonylatot. Ennek ellenőrzése szintén a cégvezető felelőssége.
Szabó Ildikó Angéla
