A döntéshez figyelembe kell venni, hogy hol fog működni a vállalkozás, milyen tevékenységet fog végezni, mekkora bevételre számítunk, milyen költségeink lesznek, mekkora induló tőkével rendelkezünk, kik lesznek a megrendelők és még sorolhatnám a szempontokat. Ezeket meg kell tervezni. Egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság alapítását lehet választani.
Egyéni vállalkozás
Ha egyedül szeretnél dolgozni, akkor jó megoldás az egyéni vállalkozás. Ezt a legegyszerűbb létrehozni, és ha úgy alakul, akkor megszüntetni. Ennek a formának még az is előnye, hogy lehet szüneteltetni, tehát ha éppen nem dolgozol benne, akkor lehet pihentetni.
Az egyéni vállalkozás indításához nincs előírt minimális induló tőke. Természetesen költségek már az indulásnál felmerülnek, ezeket ki kell tudni fizetni. Kezdésnek, első vállalkozásnak nagyon népszerű vállalkozási forma az egyéni vállalkozás, különösen annak, akinek előnyös a KATA adózás.
Meg kell, hogy említsem az egyéni vállalkozás hátrányát is, ez a korlátlan felelősség. Az egyéni vállalkozó korlátlanul, vagyis a magánvagyonával is felel a vállalkozásából keletkező kötelezettségeiért.
Ha céget alapítasz, és rosszul gazdálkodsz, vagy nem fizetnek a vevőid, és emiatt te sem tudsz fizetni azoknak az üzleti partnereidnek, akiktől vásároltál, vagy nem tudod az adókat megfizetni, mert nincs miből, akkor cég esetében csak azt az összeget kockázatod, amit alapításkor befizettél. Persze itt is vannak kivételek, de én a fő szabályt mondtam neked. Egyéni vállalkozóként viszont a teljes magánvagyonoddal felelsz a vállalkozásod tartozásaidért. Tehát ha nem tudod megfizetni az esedékes adókat, akkor azt a magánvagyonod is bánhatja.
Gazdasági társaság
Ha többen szeretnétek együtt vállalkozást indítani, akkor gazdasági társaságot kell alapítani. Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
A gazdasági társaság alapítása és a megszüntetése is bonyolultabb, mint az egyéni vállalkozásé. Ez ügyvédnél indul, alapító okiratot vagy társasági szerződést kell készíteni.
Indulásnál a társaságok közül szerintem betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság jöhet szóba. A kkt., vagyis közkereseti társaság ma már kevésbé népszerű, mert ott minden tag egyformán, és a teljes vagyonával felel a cég esetleges tartozásaiért. A részvénytársaság pedig inkább a nagyobb vállalkozások működési formája, magasabb induló tőkével alapítható.
A betéti társaság alapításához legalább kettő tag szükséges, az egyik a beltag, a másik a kültag. A beltag, aki általában dolgozik a cégben, az ő felelőssége korlátlan. A kültag saját döntése alapján szintén részt vehet a társaság működésében, de ő jellemzően csak a bevitt vagyonával felel a társaság működéséért. A betéti társaság többféle adózási mód közül választhat. Ezt át kell gondolni, hogy adott esetben melyik a legkedvezőbb. Nincsen előírt minimális tőke az alakuláshoz. Az alapítása ügyvédnél indul, de előtte a leendő könyvelővel meg kell beszélni, hogy milyen adózási módot célszerű választani, mert ezt már induláskor jelölni kell. A betéti társaság választhat társasági adózást, KIVÁ-t vagy KATÁ-t. Tehát menjünk felkészülten az ügyvédhez, ha céget alapítunk!
Akkor érdemes betéti társaságot alapítani, ha társaságot szeretnél, de nincs meg a kft. alapításhoz előírt hárommillió forint jegyzett tőke. Akkor is érdemes lehet betéti társaságot alapítani, ha társaságot szeretnél, és szeretnéd a KATÁ-t, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját választani. A betéti társaság választhatja a KATÁ-t, a kft. nem.
A kft-t akár egy tag is megalapíthatja. Annak lehet érdemes kft-t alapítani, aki korlátolt felelősség mellett komolyabb céget szeretne. Minimálisan 3.000.000,- Ft törzstőkére van szükség kft. alapításához, melynek egy része lehet apport, ami nem pénzbeli hozzájárulást jelent. Tehát induláskor nem pénzt, hanem valamilyen eszközt adok át az induló vállalkozásnak. Itt azért arra figyelni kell, hogy ha ez a tulajdonosváltozás átírás köteles, például gépkocsiról vagy ingatlanról van szó, akkor illetékfizetési kötelezettség keletkezhet a kft-ben a vagyonszerzés miatt.
A kft. is választhat kétféle adózási mód közül. Alapesetben a kft. a társasági adó alanya, ez azt jelenti, hogy a nyeresége után néhány módosító tétel figyelembe vételével társasági adót fizet. Ez jelenleg 9 %. A kft. lehet a kisvállalati adó alanya, ez a KIVA, ezt választhatja, ha szeretné. Ma már egyre többen ismerik fel, hogy kedvezőbb számukra a KIVA, és egyre több társaság választja. A KIVA azokat a vállalkozásokat segíti, akik a nyereséget szeretnék a vállalkozás fejlődésére fordítani. Így nekik a társasági adónál kedvezőbb lehet a KIVA választása.
Fontos ezt a könyvelővel együtt előre megtervezni, mert ezt a választást meg lehet tenni már az alapításkor. Ezen persze később lehet változtatni, de anyagi vonzata is van, ha rosszul választunk, és jelentős többletmunkát is jelenthet a könyvelőnek az adózási módok közötti átmenet.
A témáról sok más adózási téma mellett az Egyéni vállalkozó leszek! című E-könyvben olvashatsz, melyet pdf. formában tudsz letölteni megrendelés és bankkártyás fizetés után a www.vallalkozoikerdesek.hu oldalról. A könyv tartalomjegyzékét és az online számlra regisztráció mintafejezetét itt a weboldalon a dokumentumok alatt meg tudod nézni.